Chapter Four

Halihó!

Jó korán érkezek a résszel megint...haha.

Ez tényleg nagyon rövid,viszont muszáj volt szétvágnom itt,a következő ígérem hosszabb lesz!

Tervezek egy kisebb meglepetést majd a Bromances-en,de azt majd később...

Itt is új design,remélem bejön mindenkinek! ;)

Remélem ez a rövidke is tetszik...

Komikat most is szeretnék! <3

                      ~Nicole E.~ 

-Zayn,igazából meg vagyok elégedve veled.Tény,hogy még van mit fejlődnöd,de ezt a műtétet már magad is meg tudtad volna csinálni a segítségem nélkül is.-a víz folyt rólam és még mindig hevesen vert  a szívem,de mikor Niall elmondta ezeket a szavakat,megkönnyebbültem.

-Annyira azért még nem hiszem,akkor rettenetesen megijedtem,mikor csökkent a pulzusszáma és a keringése összeomlott az úrnak.Ha te nem vagy ott,leblokkolok.Nagyon sok mindenben kell még több ismeretséget szereznem.-mélyet lélegezve vettem le magamról a köpenyt s a maszkot.

-Bár,tényleg kizökkentünk,de végül sikerült helyreállítani.Egyátalán nem a te hibádból történt,túl sok véralvadástgátlót adtam az infúzióba,s ezért nem tudtam műteni,szerencsére nem vérzett el.-megmosta arcát majd én is így tettem.Fél szemmel lestem ahogy a vízcseppek lefolynak az arcáról,egészen a nyakán majd a pamut anyag mögé tűnnek el.Nagyot kellet nyelnem,nehogy felnyögjek…Ha ilyen hamar felébreszti a vágyaim,mit teszek később?

-Jól vagy?Elsápadtál.-zökkentett ki bámulásomból,mire megráztam fejem egy zavart mosollyal megkísérelve.

-Öhm,persze.Csak sok volt még nekem,de igyekszem belejönni.-válaszoltam az előbbi reakciójára.Neki meg sem kottyan egy nap akár kettő vagy három ehhez hasonló műtét,mint amit most lenyomtunk,de nekem ez még új.Félek,ha valamit elrontok nem sikerül az álmom.Egyetlen bakival tönkretehetem a karrierem,amit lassan építgetek,s nem utolsó sorban Niallét is,mert az ő kezében vagyok,mint rezidens.

-Belejössz egyhamar.-tette vállamra a kezét,amit nem tudtam nem megmosolygni.-Gyere,együnk valamit.Már majd összeesek az éhségtől.-megropogtatta kezeit és mellészegődve lépdeltem át, kabátomat felkapva,a legközelebbi étterembe.

-Mit eszel?Van itt annyi minden…-gondolkodott el.-nagyban bújtam az étlapot,de nem tudtam mi legyen.Végül csak ráböktem egyre és elkezdett nevetni.

-Nem azt mondtad a múlkor,hogy utálod a polipot?-nézte meg jobban az étel nevét.Ránéztem,de sehol nem láttam azt írva,hogy lenne benne polip.

-Semmilyen tengeri herkentyűt nem bírok…de ebben hol a polip?-mindenttudóan hátradőlt.

-Zayn,a halkarikák bundázva zöldségkörettel,az nagyon is polip.A halat nem tudod felkarikázni,de a polip tapogatóiból lesznek a karikák.-okoskodott.

-Aha,hát akkor válassz valamit nekem is,feladom.Minek raknak ide olyat amit nem is értek?-fejét rázva vigyorogva nézte tovább az étlapot s végül mindketten kértünk sült karajt rizzsel és párolt zöldéggel.

-Uh,jut eszembe,Suz kérdezte,hogy mikor viszed oviba.-nevettem fel,mert elég érdekesen hangzott most.Este hat után voltunk már,viszont még a leltárt be kellett fejeznünk,már ami a gyógyszereket érinti.

-Uh?Oh,ja Suzy.-felnevetett.-Miért?Csak egyszer voltam veletek.-ezen én is elgondolkoztam már,de betudtam annak,hogy Suz átlát rajtam,s mivel már első nap beszámoltam neki Niallről,sejtheti,hogy tetszik,mint pasi.Nem hülye a gyerek.Átlátok én a szitán,de nem fogok egy olyan dologba belebonyolódni aminek ezer százalék,hogy nincs jövője.Hogy is lenne?Felesége van az isten szerelmére!Teljes mértékben heteró és még foglalt is.Igaz,mondjuk,hogy mint hallottam nem éppen a legfényesebb köztük a helyzet,de akkor sem én akarok lenni az a valaki,amiatt szétmennek.Niall egy életre megutálna,s akkor ne is beszéljünk még arról,hogy ő nem egy akárki…a főnököm,nem tehetem ezt vele,bármikor gondolhatja úgy,hogy nem vagyok megfelelő és abban a pillanatban kirugdal az ajtón.

-Tudom,de folyton a kórházról kérdezget.Mit csináltam,milyenek a doktorok,veled dolgozok-e..stb.Kíváncsi,s már mondtam,hogy ő ezekre alszik el..Jobban ismer ezalatt a négy év alatt,mint a saját anyám.-ez kicsit bizarr.

-Úgy csodálom ezt az apa-lánya viszonyt.Pár napja is mondtam,de tényleg furcsa ez.Ritka amikor a szülő ennyire bízik a gyerekében.Mármint úgy értem,hogy teljes mértékben megbízol benne.-melengette a szívem,hogy így gondolja.Imádom Suzy-t.Nem is tudom mi lenne velem nélküle.

-Igen,valóban.Azért természetesen nem mondok el mindent neki.-nevettem fel zavartan.-De próbálok neki mindent elmgyarázni úgy,hogy azt megértse és elgondolkodjon rajta,de persze ezt mind a gyerek szinten belül.-aláírkáltuk a papírokat amik a gyógyszeresdobozon voltak,s mikor az utolsót is megcsináltuk kiropogtattuk az ujjainkat.

-Mondd meg Suzy-nak,hogy akkor megyek amikor szeretné.Nagyon édes,szívesen látnám viszont.-ha nem tudnám a beállítottságát,azt hinném,hogy így akar hozzám közelebbférkőzni.Sajnos nem..

-Hát..-néztem az órámra.-Ha neked nem sürgős és mivel még korán van,beugorhatsz vacsorára.Anya tuti valami finomat főzött és Suz is örülne…gondolom.-mosolyodtam el zavartan.Kicsit hülyén jött ki a szituáció,főleg úgy,hogy tudja,meleg vagyok…remélem nem érti félre..vagyis de.Értse nyugodtan félre.Ez lenne minden vágyam.

-Huha,nem tudom.Valerie-vel elég felhős a viszonyunk mostanában…nem akarok zavarni se.-vakargatta tarkóját.Édes.

-Ha zavarnál nem ajánlottam volna fel.S igaz,hogy nem tudok a házasságotokba beleszólni,de azt gondolom,hogy ki kéne mozdulnod.Nem tesz jót,ha folyamatosan ezen agyalsz.Rengeteget melózol is,kell egy kis kikapcsolódás..és valljuk be,ez nem egy diszkó…kedd van és csak áthívtalak vacsizni.-láttam,hogy meggyőztem,mert arca kissé felcsillant.

-Oké,benne vagyok.-mosolygott.Kaptuk is fel a kabátunkat,bezártuk az iroda ajtaját,s húsz percen belül le is parkoltam,illetve parkoltunk a házam előtt.Niall is kocsival volt,s nem akart úgy járni,mint a múltkor,ezért én jöttem elől,ő pedig mögöttem.Én beálltam a garázsba,ő meg közvetlen a ház előtt a járdánál állt meg.

-Gyere,most talán még hidegebb van,mint szokott.-dörzsöltem össze a tenyeremet.Sálam átrakta a vállamon,hogy arra a fél percre is,de egy kicsivel többet melegítsen.

-Igazad lehet,idefagyok.-azon nyomban megindultunk a bejárati ajtó felé,de fura hangok ütötték meg a fülem.Benyitottam és olyan kép tárult a szemem és Niall szeme elé,amit nem nem szívesen publikáltam volna.

Suzy keservesen sírt,anya ölében,próbálta nyugtatgatni,s közben apa a nagy hangjával-igenis van neki,de így még nem hallottam üvölteni-a rég nem látott utálattal veszekedett.

-Te mi a jó büdös lószart keresel itt?-fagytam le,s másik szememmel Suzy-t néztem.Felém fordult és vigyorogva,kárörvendőn sunyított.

-Csak nem hiányoztam,édes Zaynie?-felfordul a gyomrom.