Chapter Thirteen

Hello,

Most nem szeretnék semmit sem mondani...meg fogtok ölni :D

Jó olvasást! ;)

<3

Ui.:Ma még felkerül a trailer ha minden jól megy!

~Nicole E.~

Zayn szemszöge:

-Harry,ez nagyon nem jó ötlet…-teljes erőmmel próbáltam visszatántorodni,mert jóbarátom a tömeg közepe felé kezdett húzni.

-Nyugodj már meg.Mitől fosol?Ennél szarabb helyzetben már nem lehettek,szóval fogod magad és odamész hozzá!Most!-nem tudtam ellenkezni,mert a bennem lévő pia már kezdte éreztetni a hatását.-Á,á!Ácsi!Mit fogsz neki mondani?-kérdezte.

-Fogalmam sincs,majd improvizálok.-rántottam vállat.

-Sose nősz fel…meghívod egy piára,majd még egyre.Amint látom nem a legjobb állapotban van,szóval teljesen nem itathatod le,de annyira igen,hogy kiszedd belőle az igazat…mert állítom,hogy nem azért piál mert minden oké vele!Vili?-bólogattam szaporán és próbáltam feldolgozni az elhangzottakat.-Ami a legfontosabb!Nem viheted ágyba!Akármennyire is akarja,nem.Csak rontanál a dolgokon vele.-bólogattam,de nem nagyon figyeltem a mondanivalójára,mert időközben a pillantásom a szőke hajkoronára terelődött.

-Mos..-megveregette a vállam.

-Ja,iparkodj.Nehogy elszalaszd a lehetőséged,hősszerelmes.-vigyorogva hagyott ott és belevetette magát a tömegbe.

Nagyot sóhajtottam és ezt még eljátszottam párszor,míg összeszedtem magam és elindultam felé.A szívem a torkomban dobogott.Ha most nem lesz szerencsém,már az sem érdekel,hogy tönkremegy a pályafutásom..orvos nem lesz belőlem az fix.

-Meghívhatlak egyre?-ijedtében ugrott egyet majd mikor megfordult elkerekedett a szeme.

-Most vagy halucinálok, vagy te tényleg mindenhol ott vagy.-megrázta a fejét és visszafordult a félig elfogyasztott italához.

-Tényleg itt vagyok és beszélni szeretnék veled.-Niall vigyorogva nézett rá.

-Beszélni?Azt eddig is megtehetted volna…részegen az ember mást csinál.-nem tudtam mit mondani.Előre összeraktam már a fejemben mit is fogok majd mondani,de Niall olyan impulzusokat váltott ki belőlem,ami az eddigi gondolataim összekuszálta s egy pillanat alatt eltüntette.

-Nos…rendben.Akkor szeretnék végre tiszta lappal játszani és megtudni az igazat.Ennyi.-hunyorogva néztek egymásra.Majd elaléltam amiatt,hogy Niall-nek a rossz fények hatására is mennyire durván gyönyörűek a szemei,szinte világítanak.

~Ugyanezt gondolta a szöszke is,Zayn csokibarna szemei csillogtak,s csak rá figyeltek.Ezt szerette volna,maga sem értette mire vár még.~

Csak annyit vettem észre,hogy Niall lecsapott a pultra pár bankjegyet, majd feláll a bárszékről és megáll közvetlen előttem,húsz centire.

-Nos,igazat szeretnél?És beszélgetni?-Meg sem tudtam mukkanni.Niall a tudta nélkül vette át az irányítást és úgy éreztem,ha nem hagyjuk abba ezt,itt ma nem csak beszélgetés fog történni.

-I-igen.-nagyot nyeltem és mélyeket lélegezve néztem arcát,ahogy a furcsa ráncok eltűnnek onnan és egy nagy vigyor terül el rajta.

-Válassz!Mert a kettő együtt ma nem fog menni.-közelebb lépett hozzám és megfogta két kezével a gallérom,s azzal rántott magához.-Igazat akarsz vagy beszélgetni?-fülembe suttogta és meleg lehelete csiklandozta a bőröm.Normál esetben a beszélgetést választottam volna,de az igazság sokkal jobban legyezte a fantáziám,főleg úgy,hogy fogalmam sem volt,mit akar majd tenni.Ráhagytam..

-Igazat!Csakis az igazat…-a zene ellenére is hallottam a szívdobbanásait illetve a szuszogásait.

A következő percek kiestek…kaján vigyorral lépett még közelebb hozzám,s a következő dolog amit éreztem,az egy puha száj volt az enyémeken.Csak akkor tudtam felocsúdni,mikor már elhúzódott.

-Igazat akartál.Megkaptad.-kacsintott és ki akart szabadulni ölelésemből de nem engedtem.Letaglózott a cselekedete,de ha már így vagyunk miért ne kaphatnék több igazságot?

-Mi lenne,ha…á hagyjuk.-egy mozdulattal magamhoz rántottam és teljes erőbedobással kezdtem csókolni.Annyira hiányzott és annyira jó volt újból érezni őt.Kedvem lett volna itt és most tovább menni,de tudtam,hogy nem lehet..itt nem.

Átölelte a nyakam, én pedig a derekát,majd nyelvem átdugtam szájába,amit jól megszívott és megharapott.Annyira tetszik ez az énje.Domináns,ragaszkodó és szenvedélyes.

-Ha nem akarod,hogy leteperjelek,akkor most azonnal abbahagyod ezt.-miután elváltam szájától belesuttogtam a fülébe.Alsótestét hozzámdörgölte és megéreztem keménységét..kezdtem elveszteni a fejem..ennél jobban.

-Ki mondta,hogy ne teperj le?Sőt…én sok mindent mondanék,vagyis csinálnék ebben a pillanatban..és te lennél a főszereplő.-tudtam,hogy részeg..de annyira szex illata volt az egész kommunikációnak,hogy ha akartam volna,akkor sem tudtam volna kibújni alóla.Akartam.

-Tényleg?És mégis hogyan képzelted ezt?-én is hozzáérintettem magam alsófeléhez,s be kellett harapnom a szám,nehogy kiadjak egy hangosabb nyögést.Nyakam felé indult és végignyalt rajta,mire kirázott a hideg..majd elérkezett a fülemig.

-Azt akarod,hogy itt ecseteljem?Nem tetszene…főleg a kis barátunknak.-kezébe vette az irányítást..de olyan szinten,hogy a következő amit megéreztem, az egy szapora ujjakkal ellátott kéz,amint benyúl a nadrágomba.Na itt kaptam fel a fejem.

-Azonnal húzzunk innen!-Niall fülig érő mosollyal loholt utánam.Megragadtam ujjait,amiket összekulcsoltam enyémekkel,nehogy elvesszen nekem a tömegben.

Öt perc kellett mire kiértünk a friss levegőre,aztán sietősen leintettem egy taxit,mert a téli hideg nem tesz jót sem a pólóban rohangáló Niall-nek,sem nekem.

Bediktáltam a címet és hazafuvaroztattam magunkat.Mivel Suz ma is a nagyszüleinél tölti a napját..avagy éjszakáját,ezért üres a ház.

Ahogy becsuktam magunk mögött az ajtót már nekipasszírozva éreztem magam és az előttem álló a nyakam szívogatta.A pia miatt a reflexeim sem a legjobbak,de ezekre a mozdulatokra józanul sem tudtam volna azonnal reagálni.Olyan gyorsan csinált mindent,hogy kiélvezni sem tudtam az egyes kínzó dolgokat.

-Hé,hé..nyugi.Nem sietünk sehová.-lefogtam a kezeit és óvatos léptekkel toltam be a hálószobámba.

Talán kezdett józanodni,talán nem,de kicsit zavartam viselkedett,nem úgy mint a klub-ban.Valószínűleg a sok ember biztonságérzetet adott neki,itt viszont csak ketten vagyunk.

-Niall!-halkan szólítottam meg.Felém nézett.-Akarod?-felé lépkedtem és leültem az ágyra,ő pedig mindvégig állt…úgy is.

Befészkelte magát a lábaim közé és ráült a már igencsak feszülő ágyékomra, majd a nyakamra hajolt és szavakat mormolva kezdett csókolgatni-hozzáteszem a nadrágom már rettenetesen szűkölt...borzasztóan.

-Ez komolyan kérdezted?-végignyalt állkapcsom vonalán, és nyelvével megkereste ajkaimat.Megőrjít...

-Részeg vagy,baby!-belenyögtem szájába,s csak csókolt és csókolt.

-Az csak jó...legalább meg merem ezt tenni.-nyelvét átvezette a számba és olyan mélyre dugta azt,hogy a torkom simogatta.Egyik kezét a tarkómra csúsztatta és mereven tartott,nehogy elhúzódjak,míg másik kezével erősen szorította az ágyékom.Az igencsak kemény ágyékom.

-Meg fogod bánni..-azt se tudtam miket beszélek,a forró,nedves nyelve csak úgy ficánkolt a számban és arra késztette az enyémet is,hogy szálljon vele harcba.

-Kuss legyen már...Zayn..-elhúzódott és dorgálóan rácsapott a mellkasomra,ami mosolygásra késztetett.Belemarkoltam feszes hátsójába és most én tapadtam a nyakára,csak azért,hogy kellően felizgassam-már ha lehet ennél jobban-.

Beleharaptam a puha bőrbe,mire egy nagyot remegett a kezemben és egy nagy sóhajt hallatott.Vigyorogva folytattam cselekvésem,s először csak lassan,aztán pedig erőteljesen szívni kezdtem a lüktető artériája körüli forró bőrét.Hirtelen hagytam abba,mert éreztem ahogy a szívás mellett a vére is kiserken.

-Folytasd...megőrülök,csináld!-tettem a mit kért,de egy másik pontot választottam magamnak,így is elég feltűnő lesz a lila,véres véraláfutás a nyakán....minimum egy hétig.-Jelölj meg!

Olyan mély hangon kérte,hogy szerintem ennél nagyobb vágy már nem igen lehetett volna közöttünk...tévedtem.

Mikor elváltam nyakától megcsodáltam műveim és kissé megijedtem magamtól,mert a nyaka háromnegyede tele volt vörös és lila,sőt néhol még fekete,vértől szivárgó nyomokkal.

-Most te jössz..-megállítottam.Összeszűkült szemekkel,tág pupillákkal nézett rám.

-Eldurranok baby..-pajzán vigyorral döntött le az ágyra majd alsótestével felemelkedett ágyékom területéről,hogy aztán a nyakamra tudjon tapadni.-Ez..ah..-rég nem éreztem ekkora szenvedélyt..nagyon rég.

-Kellesz..kellesz nekem Zayn!-zene volt füleimnek ez a pár szó,s ha nem is gondolta teljesen komolyan,legalább pár percig,óráig elhittem.Oh,ha tudná,hogy nekem mennyire kell Ő.

Volt bennem még kétség afelől,hogy újból elmenekül majd...de amíg itt van velem semmi gond nem lehet.

Túl sokszor utasított vissza...vagy én Őt,de akkor is.Már nem lehet uralkodni a vágyon,a vágyakon....a vágyainkon.Szégyentelenül csak magamnak akarom és magam mellett.

Túl korai?Lehet,de kezdek...kezdek belészeretni.Úgy istenigazából.

-Min agyalsz?Nem akarod?-észre sem vettem,hogy lehunyt szemekkel mereven fekszem alatta..ah.

-Neharagudj,elgondolkodtam...túl jó vagy.-felnevetett és egy cuppanós rövid csókot adott elnyílt ajkaimra.-El sem tudom mondani mennyire akarlak!-csillogó szemekkel vizslatott.

-Szerintem tudom.-lenézett a már fájdalmasan feszülő nadrágomra,s elkezdte kiszedni az övem a helyéről.Lehanyatlottam a párnák közé,s bárgyú vigyorral a képemen,kéjes vággyal a testemben szuggeráltam,ahogy ügyködik rajtam...életem legjobb estéjének nézek elébe.