Chapter Sixteen

Sziasztok,

meg is érkeztem a következő résszel, amiben inkább a körülményeken lesz a hangsúly.

Illetve, van egy hírem.

Szüneteltetnem kell a blogot. Sajnálom, hogy ha ezzel most valakit kiábrándítok, de túl sok ötletem van :D és már 7 blogom gyűlt össze az utóbbi napban, ami miatt minddel külön kell foglalkozzak.

Van írva erre is rész még ezen kívül 3...de addig nem szeretném kirakni, míg minden okés nem lesz.

Ezt a blogot és a Bromances-t fogom szüneteltetni...de ugyanúgy elérhetőek lesznek, mint eddig.

Június 19-én visszatérek! Pontosan azon a napon...tudom, hogy több, mint egy hónap, de kellenek a tartalék részek. A MSPT-t sem írtam régóta, pedig hamarosan nyitom...

Köszönöm annak aki elolvasta ezt a kisebb monológot, de ismétlem. Ne csüggedjen senki, egy kisebb történettel szeretnélek meglepni titeket...amit hamarosan publikálok! :)

~Nicole E.~

Zayn szemszöge:

Niall tegnap csak egy szó nélkül lelépett, s mikor felébredtem csak a kihűlt lepedőt láttam. Minden eddigi reményem elszállt, és semmi nem maradt. Tudhattam volna,hogy ez lesz. Viszont a hülye fejem után megyek mindig, nem tudtam megállni, hogy ne tegyem meg.

Istenem mennyire élveztem! Ezer éve nem volt ilyen jó éjszakám, s epekedve várnám az újabbat.

Viszont nem lehet. Elbasztam, szó szerint. Ha az a kis pia nem lett volna bennem, még talán, de csak talán tudtam volna nemet mondani, de egy ilyen lehetőséget csak a hülye utasít vissza.

De sejthettem, hogy így reagál majd, hiszen eddig még a csók miatt is egy hátig kerülgetett, akkor mennyi a valószínűsége annak, hogy tiszta lappal kezdünk? Semmi. De őszintén ki akarna egy ilyen eset után tiszta lappal kezdeni? Már nincs kétségem afelől, hogy szeretem Őt, lehet,hogy túl korai, de nem számít már. Úgy sem lesz több találkozásunk…

Nem megy nekem ez a pálya sem…annyit gürcöltem a diplomámért, aztán végül egy ócska infúzióhibámért bukjon meg a lehetőségem.

Elrontottam, mindent elrontottam. Ha akkor jobban odafigyelek, talán nem lett volna ilyen következménye. Nem halt meg a beteg, de nem sokon múlt, természetesen a kórháznak nincs szüksége egy ilyen orvosra, mint én, ezért még a „felfüggesztésem” előtt mondtam le erről a szakmáról.

Mivel Niall semmiféle kapcsolatot nem kíván velem felvenni, ezért kénytelen voltam felhívni a barátját, Liam-et..de Ő se sok bíztató dolgot mondott.

Ha Niall nem írja alá a papírokat, akkor nem tudok elmenni ebből a kórházból.

„-Öhm, helló. Zayn vagyok! -egy erős csattogást és egy szikozódást hallottam, azután már kitisztult a vonal.

-Szia, nem gondoltam volna, hogy fel fogsz hívni. Niall miatt ugye? -bólintottam, de eszembe jutott, hogy ezt nem látja ezért egy igent mondtam.

-Ne haragudj a zavarásért, de muszáj lenne vele beszéljek. Elég fontos lenne.

-Odaadnám neki a telefont, de mióta itthon van, egy árva szót nem hallottam a szobájából. Nem jött le enni sem..semmi. Sajnálom.

-Nem…semmi gond, de ha mégis sikerülne beszélned vele, mondd meg neki, hogy kapcsolja be a telefonját. Muszáj lenne elérnem.-hümmögött.

-Igazából…nem értem Őt, de nem is az én dolgom beleavatkozni a dolgaitokba, de azzal tisztában vagyok, hogy nem vagy közömbös neki, de a te érzéseidről fogalmam sincsen.

-Ez bonyolult Liam. Nagyon bonyolult. Igazából én sem tudom, mert sosem engedte, hogy elmagyarázzam neki mi is zajlik bennem. Nem hinném egyébként, hogy kellenék neki.-annyira rossz érzés volt erről beszélni, főleg telefonon.

-De mégis miért? Mi történt, hogy ennyire rossz lett a kapcsolatotok? Nem tudom elképzelni, mi lehet.-ciccegett.

-Te még bíznál ebben az egészben, ha csak úgy, egy szó nélkül lelépne miután lefeküdtetek?-dühös voltam, rettenetesen.

-M-mi?-szinte sikított, úgy meglepte a dolog.-Le-lefeküdtetek? De mégis hol?Hogy..mikor?-felmordultam.

-Remélem nem kell részletezzem, de a bulin, tegnap…ma reggel pedig csak úgy itt hagyott. Ennyi. Nem értem Őt, lefeküdt velem, de valójában még mindig azzal eteti magát, hogy hetero. Már nincs értelme Liam. Felfogtam, hogy ez már veszett ügy, éppen ezért is hagyom ezt az egészet, s valami más szakmát keresek…alapból kirúgtak volna.

-Miért? Mi történt?-teljes csend volt a vonal túloldalán és a kíváncsisága megőrjített.

-Egy majdnem végzetes hibát követtem el, már csak arra várok, hogy Niall aláírja a papírokat és akkor végleg ennyi.-annyira felkavaró tudni, hogy amit évekig felépítettél egy apró..”apró” hiba miatt tönkremegy.

-Sajnálom. Megpróbálok vele beszélni, de nem ígérek semmit. Be sem enged a szobájába. Nem tudom mi lesz ezután, de fel a fejjel. Ott van a kislányod, szüksége van rád.-bíztató zavai kicsit megnyugtattak.

-Köszönöm. Örülök, hogy vigyázol Rá. Ha nem szeret viszont legalább legyen jól. Köszönöm, hogy végighallgattál. Ígérem nem hívlak többet, viszont Niall telefonja továbbra is elérhetetlen.

-Nyugodtan hívhatsz, bármi van. Ígérem, hogy még a mai napon be lesz kapcsolva a mobilja.-elmosolyodtam.

-Mégegyszer köszönöm.

-Bármikor.”

Liam jófej.Legalább ő ott van Neki,de akkor is mardos a bűntudat,vagy a féltékenység…vagy már nem is tudom mi,viszont rettentő szar érzés nem tenni semmit.Ennél többet nem tehetek.Nem mehetek oda szerenádot adni neki,főleg hogy nem is jelentene neki semmit.

Még,hogy nem vagyok közömbös számára?Persze…nem viselkedne így ha igaz lenne.

Suzy-t elvitte ma Tatjana,hogy egy picit legyen anya-lánya napjuk is,de annyira rossz előérzetem van,mint még sosem.Óránként hívom őket,de már fel sem veszi.Remélem nem lesz semmi bajuk,mert hiába is utálom ezt a nőszemélyt,mégis összefeküdtem vele anno,és ő a gyerekem anyja.Nem élném túl ha bajuk esne.

Nehezen tudott rávenni,hogy engedjem el vele Suz-t,de végül mégis sikerült.Nem szeretnék  pert,igen..megfenyegetett,ritkán,de szeretné látni Suz-t vagy bíróságra viszi az „ügyet” mondván,nem engedem,hogy lássa.Elvenné tőlem,azt pedig nem fogom megengedni neki.Ha törik,ha szakad Suz-t én nevelem fel,vagy egyedül vagy egy bizonyos emberrel.

Eléggé lehűlt a lakás,ugyanis dél körül letekertem a fűtést,általában csak Suz miatt van teljesen feltekerve,de most levettem.Visszakapcsoltam és bementem a szobába és kihalásztam a szekrény mélyéről egy jó meleg pulcsit és egy extravastag zoknit,jégkockává fagytak a lábujjaim.

Visszamentem a konyhába és nekiálltam egy jó kis vacsora elkészítéséhez.Ha hazajön Suz biztosan éhes lesz,és ahogy ismerem másnál nem igazán hajlandó enni,étteremben is csak abból eszik amit én kérek ki magamnak.Furcsa szokás,de nincs elkényeztetve,épp ellenkezőleg.Próbálom a lehető legtöbb édességet kiszedni az étrendjéből,és hetente kétszer elmegyünk sétálni.Ebben a hónapban kimaradt,a jeges fagynak köszönhetően,de amint beköszönt a tavasz,nem hagyjuk magunkat elpunnyadni.

Egy egyszerű gombás mártás lesz rizzsel,valamint sült tarja.

Nem tartott egy óráig sem elkészíteni.Sűrűn csinálom ezt az ételt,ráadásul Suz imádja…nagy ritka dolog,hogy valamit imád,mert tudniillik nem vagyok a legjobb szakács,viszont nincs okom panaszra sem.

Telitöltöttem vízzel a kannát és felforraltam azt,majd ananászos teafilter dobtam bele,szám szerint 4-et.Ez valami Malik izé,de bármilyen teáról is legyen szó,én és Suz is sok-sok teafilterrel és jó édesen szeretjük.

Töltöttem magamnak is egy bögrébe s egy takaróval a kezemben leheveredtem a kanapéra.Benyomtam a TV-t,amibn jó sok idióta műsor ment,de úgysem nézem majd,valószínűleg elalszom hamarosan.

Tatiana úgy saccolt,hogy hét óra felé hozza haza,és addig még van egy órám.

Így is lett,sikeresen bealudtam,s arra keltem,hogy rettenet hangosan vinyákol a telefonom.Nagyot nyögve kaptam a kezembe,de egyből ki is tisztult előttem a kép,mikor meghallottam ki is keres.

-Halló?-szóltam bele álmosan.

-Zayn Malik?-elmotyogtam egy igen-t érdeklődve.-Susanne Malik az ön kislánya?-megállt bennem az ütő.

-I-igen.Mi történt?-felültem és mély levegőket véve próbáltam lenyugtatni magam.

-A helyi kórházból hívom.Susanne Malik és Tatiana Rebal autóbalesetet szenvedett.-sípolt a fülem,s a szemem könnybelábadt.

-M-mi?-zokogtam fel.

-Kérem nyugodjon meg,őszinte részvétemet szeretném kinyilvánítani.Tatiana Rebal-t nem tudtuk megmenteni,a helyszínen meghalt.-ültem is a kocsimba és kétszázzal siettem a kórházba.Zokogtam keservesen.Alig láttam a könnyeimtől.

-És..és Suzy?U-ugye jól van?-kitöröltem a szememből a könnyeket,de újabbak folytak oda.

-Nézze,ez bonyolult,nincs sok időm.Ha bejön a kórházba mindent elmondok.Csak óvatosan!-ezzel bontotta a vonalat.

Meglepve hajtottam tovább és próbáltam kevésbé zokogni,mert a végén én is nekimegyek valaminek.

Tatiana meghalt…nincs többé.Fel sem lehet fogni.Úristen.

Suz,kérlek tarts ki,megy apu!Nem hagyhatsz itt engem kicsim!Nem!

Tíz perc múlva már folyt rólam a víz,s úgy rohantam be a recepcióra.

-Susanne Malik-ot keresem.Merre van?-a hölgy meglepődve diktálta be,hogy éppen műtik.Forgott velem a világ,de rohantam.Az életem árán is rohanok.

-Doktorúr,doktorúr!-lihegve szóltam utána,éppen a műtőből jött ki.

-Á,Mr.Malik.Kérem üljön le és nyugodjon meg,hamarosan vége a műtétnek,akkor mindent elmondok.-megfogtam az ingjét és magamhoz rántottam.

-Nem,figyeljen ide!Már nem dolgozok itt,legalábbis nem sokáig,szóval kérem mondja meg mi a probléma.Mi van a lányommal?-gyomrom forgott és szédültem.

-Később részletezek mindent,de a baleset során beverte a fejét,ami súlyos agyrázkódáshoz vezetett és eltört a jobb lába,valamint a legsúlyosabb,összeomlott a tüdeje.Ezt próbáljuk most helyrehozni.Kérem ne tartson fel minket,az az életébe is kerülhet.-elengedtem,s visszament a műtőbe,véres gumikesztyűben és maszkkal a szája előtt.

Ledőltem a váróba és gyomorideggel és sziporkázó szemekkel vártam…és vártam.

Eszembe jutott,hogy talán Niall miatta idejönne,hiszen megszerette Suzy-t.
Istenem kérlek,csak add,hogy túlélje.Hogy ne legyen semmi baja,hogy minden legyen újra normális.

Az az idegbeteg nőszemély ha nem viszi el,akkor most otthon beszélgetnénk és ennénk a vacsoránkat.

Miért?Miért Őt és miért pont most?

Ha meghal abba belehalok…a kislányom nem veszíthetem el.

Írtam egy SMS-t Niall-nek,de még mindig nem válaszolt a többire sem.Remélem ezt elolvassa.Ha nem,akkor végleg elfelejtem…legalábbis megpróbálom a lehetetlent.

„Gyere a kórházba!Ne miattam,Suzy-nak balesete volt”

Ennyit tudtam tenni,most nem akartam…éjjel fél egykor zaklatni Liam-et…

Csak Suz legyen jól,adja az ég!