Son

2016. augusztus 13., szombat

Chapter Twenty-seven

Sziasztok,
meg is hoztam a következőt, ami cuki, meg komoly, meg úgy minden. Remélem tetszeni fog! Köszönöm a komikat, és az oldalmegtekintéseket.
A helyzet az, hogy sajnos van egy – két dolog, ami miatt nem tudok írni, ezért a heti egy rész fog menni csak. Remélem nem olyan nagy baj. J
xxx Nicole E.


Zayn szemszöge:

-Fiam, megbeszéltétek már a dolgaitokat? –húzott ki anya a konyhába pár tányérral a kezünkben, mert épp a késői vacsorát fogyasztottuk el szűk családi körben. Ami annyit jelent, hogy Anya, apa, Niall, Suzy és én. Nem bajlódtunk sokat, csupán főztünk egy kis levest, vagyis na, anya főzött levest. Mi pedig Niall-el összedobtunk egy kis párolt húst salátával és koktélparadicsommal, amit Suz csak úgy hív, hogy „minipari”. Szóval igen, miniparis húst csináltunk.
-Nem csak megbeszéltük. –somolyogtam és sóhajtottam egy nagyot, ahogy felrémlettek az este pillanatai. Egy hirtelen ütés szakított ki a gondolataimból.
-Ne ilyenkor járjon a kufircon a fejed! –csapott a tarkómra, én pedig elnevettem magam, de úgy igazán. Láttam, azért Ő is mosolyog. –Szent a béke? –bólintottam, miközben a maradékokat borítottam a kukába.
-Igen, szerencsére. El sem tudom mondani mennyire örülök ennek. –megveregette a vállam és a kezembe nyomta a salátás tálat. –Anya, itt nekünk kéne kiszolgálni titeket!
-Hagyjad már a formalitásokat. Vigyed ki és egyetek, mindjárt megyek én is. –bólogattam és az étkező felé indultam. Letettem az asztal közepére a tálat, amit Suzy ki is szúrt.
-Apa, esz a minipajis sajáta? –Niall felnevetett.
-Igen, direkt kétszer annyi parit raktam bele, mint kellett volna. –elvettem a tányérját és szedtem neki három kanállal. Mikor anya kihozta a húst és egyéb finomságokat, végre mindannyian le tudtunk ülni és enni kezdhettünk.
Niall hozzám hajolt és belesuttogott a fülembe.
-Tudod, én mindig is erre vágytam. Csak nézz körbe. –belepuszilt a nyakamba és szeretetteljesen nézett rám. –Annyira örülök ennek.
-Majd szeretnék veled beszélni, miután elment mindenki. –ijedten nézett a szemembe én pedig felnevettem. –Nyugi, semmi rossz dolog, csupán a továbbiakról szeretnék tárgyalni. –bólintott, de kíváncsi pillantását nem eresztette rólam. –Szeretlek. –ellágyult a tekintete.
-Én is téged. –adtam egy puszit az arcára, majd visszafordultunk a tányérunkhoz, de mikor anya szemébe néztem, láttam a rosszalló pillantását, amiből végül egy halk kacagás lett.
-Nos, Suzy, örülünk, hogy végre itt vagy és újból egészségesen. Nagyapáddal már majdnem megőrültünk, annyira féltettünk téged. –Suzy csak mosolygott.
-Ne őjüj meg, akkoj nem jesz kivej jáccani. –felnevettünk. És itt ugrott be egy ötlet a gondolataimba, ami lehet nem is annyira hülyeség, bár ha hangosan kimondanám, szerintem mindenki kivágna az ajtón, mondván: ez még túl korai.
-Velem is tudsz játszani, Suz. –kacsintott Ni rá.
-Jó, az isz igasz. De Niajj bácsi, te moszt ide fogsz köjtöznyi apához? –Niall torkán akadt a falat. Hm, ha más akadna a torkán…
Mindenki rájuk nézett, én pedig csak torkot köszörültem.
-Hányszor mondtam, hogy ne hívj Niall bácsinak? –Niall tettetett felháborodással csipkodta meg az arcát, mire a hercegnőm csak felnevetett.
-Bocánat.
-Én szeretném, hogy ideköltözz. –szólaltam meg halkan, mikor mindenki csendben a vacsorája felett legeltette a szemét. Niall hirtelen felém fordult és kitágult pupillákkal nézett rám.
-M-mi?
-Igen. Suzy imád téged,–az említett csak bólogatott. –Én úgyszintén. Akkor itt mi a probléma? –Niall sóhajtott egyet, majd kis mosollyal ajkain válaszolt.
-Legyen, de erről szeretnék még veled beszélni négyszemközt. –Bólintottam, de a hatalmas vigyort nem tudtam letörölni a képemről.
-Akkoj moszt két apukám jesz? –Suzy fején találta a szöget.
-Öhm, hát…igen? –Niall rám nézett, majd anyuékra, de Ők csupán érdeklődve figyelték a beszélgetésünket.
-Igen, Suz. Nem örülsz neki? –tettettem szomorúságot, aztán meghallottam Suz önfeledt kacagását.
-Dehogynem, ajig vájom máj. –Niall az azstal alatt megfogta a kezem és rám vigyorgott.
-De ugye anya nyem fog többé igyejönni? –megállt bennem az ütő. Basszameg.
Apa szemei hatszorosára voltak tágulva, anya lefagyott, Niall pedig próbált valamit összehadoválni. Ajjaj.
-Ezt majd később megbeszéljük, kicsim. –zártam le a témát.

A vacsora után sem volt olyan önfeledt a hangulat. Kilenc óra felé anyáék hazamentek, így csak hárman maradtunk, de szerettem volna egy kicsit kettesben beszélni Suzy-val.
-Ni, megbeszélhetem Suzy-val ketten ezt az egészet? –egy csókot nyomott a számra és kifelé vette az irányt.
-Addig rendet rakok a konyhában.
-Suz! –a lábán lévő kötést piszkálta.
-Hm? –olyan furcsán viselkedik..
-Emlékszel arra, mi történt? Vagyis arra, hogy miért vannak ilyen sebek rajtad? –bólintott.
-Anya el akajt vinni vásájojni, mikoj egy nagy kamijon jött vejünk szembe. Utánya nyem tudom, cak anya hátjafojdujt és rám akajt ugjani, de máj késző vojt. –meg kellet emésztenem a dolgokat. Eze szerint Tatiana tudta, hogy baj lesz, de meg akarta menteni Suz-t. Nem is volt Ő olyan rossz ember!
-És tudod mi lett anyával? –megrázta a fejét. –Anya nem fog többet idejönni, de mi elmehetünk hozzá, ha akarod. –halk szipogást hallottam meg felőle. Baszki.
-A-anya meghajt, ugye? –összeráncoltam a homlokom és közelebb ültem hozzá. Csupán bólintani tudtam. Kitártam kezeim, és egyből rám vetette magát, vagyis jó szorosan megölelt. Kitöröltem könnyeit a szeméből és egy nagy puszit nyomtam fejére.
-Sajnálom, Suzy. Nem tudtam, hogyan is mondjam el neked, mert még olyan pici vagy. Nem tudtam, hogy fog érinteni. –suttogtam neki.
-N-nyem baj apa. A-anya amúgy szem fogjajkozott vejem szokat. Nem fog hiányozni. –rosszallóan néztem rá.
-De ő akkor is az anyád volt. –sóhajtott.
-Igeny, tudom, de Ő rossz dojgokat cinájt. Nyem szejetett, akkoj én miéjt szejessem? –velkuncogtam kicsit.
-Ezek szerint nem érint meg annyira? –megrázta a fejét, miszerint nem.
-Niajj szokkaj aranyoszabb. Ő szejetem. Ő is szejet? –bólintottam.
-Hát persze, hogy szeret. Imád téged. Tudod, Ő mindig is akart egy kislányt, de sajnos nem lehetett neki. De most itt vagy neki te. –felcsillant a szeme.
-Tényleg?
-Hát persze. –vigyorogtam.
-Akkoj moszt tényleg ideköjtözik? Ugye?
-Reméljük, hogy igen. Örülnél neki?
-Igeeen, eszte te füjdetnyél meg, de reggej Niajj keltene. Szejinted cináj nekem olyan kakaót, mint a mújkoj? –felnevettem. Úgy suttogott, mintha valami rosszban sántikálna. Kis tündérke.
-Hát, ha most halkan kisettenkedünk, akkor biztosan. Lessük meg mit csinál, jó?- bólintott vigyorogva és lepattant az ölemből, de felszisszent mikor leérkezett. –Óvatosan, kicsim! Nem akarom, hogy legyen valami bajod megint. –dorgáltam meg, mire csak szemet forgatott. Basszus, mi lesz velem, ha nagyobb lesz?
Halkan kinyitottuk az ajtót és lábujjhegyen közelítettük meg a konyhát. Kidugtuk fejünket a boltív mögül és meglestük, ahogyan Niall dalolászva, táncikálva törölgeti az elmosott edényeket. Suz épp elnevette volna magát, mikor szájára tettem a kezem.
-Sssh, háromra azt mondjuk, hogy „szeretlek”, oké? –hevesen bólogatott és vigyorgott. Ujjaimmal számoltam és mikor a kettőhöz értem, Suzy már nyitotta is a száját. Háromra lekiáltottuk magunkat.
-Szeretlek!!! –lepacsiztam Suzy-val, mikor Niall ugrott egyet, a tányért visszadobta a mosogatóba és egy kicsit sem férfias kiáltással fordult meg.
-Megijesztettetek! –vágott szomorú fejet. Odasétáltam tündérkémmel a kezemben hozzá és egy csókot nyomtam ajkaira, de még el se mélyíthettem, mert Suzy tapogatni kezdte a fejem.
-Suzy! –felnevettünk.
-Én isz kéjek puszit! –Niall odahajolt hozzá és egy hatalmas cuppanóst hagyott az arcán. –Köszi Niajj. –az említett összeborzolta a haját és felkacagott.
-El kellene menni fürdeni, kisasszony. Holnap vár a mama. –sajnos oviba nem mehet még, annyira nincs jól. Majd talán jövőhéten.

-Várj! Niajj? Mosztmáj hívhatjak apunak? –mindketten ledermedtünk.

10 megjegyzés:

  1. Első! :D Hát ez hihetetlen cuki rész lett *-* Imádom Suzy kérdéseit :D Mintha csak az én gondolataimat mondaná XD Én is kíváncsi vagyok, hogy Niall mit szól az apasághoz .-. Szerintem ez a legjobb dolog ami történhet vele :) Teljesen beleszerettem a történetbe :) Alig várom a kövi részt! :D

    Puszi ~ Nessi

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. <3
      Köszönöm, én is nagyon imádom Suzy-t. Már kint van a következő, szóval olvashatod ;)
      Én is beleszerettem a sztoriba, hiába a sajátom :D <3
      xxx Nicole E.

      Törlés
  2. Ez a legmesszebb menőkig cuki lett! Annyira imádom ezt a kis csajt mindig a legjobb kérdéseket teszi fel!:))
    De a legjobban a nyakleves tetszett amit a mama adott Zayn-nek az piszkos emlékek miatt! Ott olyan jót nevettem:))
    Annyira jó,hogy ilyen anyukája van!
    Puszi

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Oh, igen?
      Zayn mama csak jófej lehet, de azért valljuk be, a pikánsabb részek jobban bejönnek :D ;)
      xxx Nicole E.

      Törlés
  3. Úristen, de imádtam ezt a részt!! Suzyt lehet nem szeretni? :D Na meg Zayn anyu....

    "-Nem csak megbeszéltük. –somolyogtam és sóhajtottam egy nagyot, ahogy felrémlettek az este pillanatai. Egy hirtelen ütés szakított ki a gondolataimból.
    -Ne ilyenkor járjon a kufircon a fejed! –csapott a tarkómra, én pedig elnevettem magam, de úgy igazán."

    Jézusom, de röhögtem ezen a részen :DD Perverz Zayn..
    Nagyon várom a következő részt, milyen választ adnak pontosan a Suz kérdésére! :D

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Szióó,
      hát igen, Suz-t nem lehet nem szeretni!
      Nem perverz, csak megfertőzte Niall doktori tökéletessége! ;)
      A kövi már kint is van, olvashatod!
      xxx Nicole E.

      Törlés
  4. Ez nagyon édes rész lett. :3
    Végre kialakul majd ilyen kis családi hangulat úgymond hármuk között és én ANNYIRA VÁRTAM MÁR ERRE!!! :D
    Milyen választ adnak ugyan Suzynak? Azért arra kíváncsi vagyok. :)
    Imádtam, mint mindig és várom a kövit!^^
    Puszi: Ella xx

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Köszönöööm!
      Igen, család lett belőlük...de aztán kitudja meddig!? ;)
      A kövi kint ;)
      xxx Nicole E.

      Törlés
  5. Ne csinald mar.. Itt abbahagyni?
    Faj a szivem a heti ket resz miatt, de megertelek:(
    Ez hihetetlen aranyos lett, egyem a lelkuket, es persze a tied is!:D
    '-Ne ilyenkor járjon a kufircon a fejed! –csapott a tarkómra'
    Ez igazan megnevetetett:DD
    '-Én szeretném, hogy ideköltözz.'
    Igen, igen igen, én is szeretnem:D
    '-Várj! Niajj? Mosztmáj hívhatjak apunak? –mindketten ledermedtünk.'
    Ez annyira.. Ahhw:') remelem, igent mondanak:)) es gondosz volt itt abbahagyni:cc
    Varom a koviit:D

    Rebuh x❤

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Mindig a legjobb résznél hagyom abba, nem vetted észre? :D
      Nekem is..és a következőnek is a fele van csak meg, borzasztóan le vagyok maradva. Mérges is vagyok magamra!
      Megpróbálok összehozni még érdekesebb részeket és lehet lesz pár szemszög másoktól is.
      xxx Nicole E.

      Törlés